Itt jársz most: Címlap Tihany múltja Történelem A tihanyi vár

Tihanyi Percek

június 2017
H K SZ CS P SZ V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2

A tihanyi vár

Nyomtatás PDF
Olvasóink értékelése: / 14
ElégtelenKitűnő 
Ha tetszett a cikk, lájkold, pluszegyeld, küldd tovább barátaidnak!

"...Vár állott, most kőhalom..." - kezdi szavait Kölcsey Ferenc, a Himnusz egy versszakában. Nos, ez Tihanyban is igaz, valaha Vár állott több helyen is, de most csupán egy "értéktelen kőhalom" úgy, mint vár.

Nos, hol is van ez a vár. Sokan tudnak arról, hogy ott az Óvár, a régi földvár. Csakhogy, több vár is készült Tihanyban. Ezt azonban már kevésbé tudják a túristák és az ittélők egyaránt.

Most erről próbálok egy kis összefoglalót megírni, néhány képpel illusztrálva.

 

A tihanyi (fél)sziget már az ókorbani is lakott volt, ezt tudjuk már régóta (később egy másik cikkben kifejtem). A Balaton vízállásának gyakori ingadozása miatt a víz sokszor olyan magasan állt, hogy Tihany szigetté vált. Máskor leapadt, és félsziget lett. Azonban már akkor is itt volt a legrövidebb vízterület a Balaton két partja között, így amikor a Rómaiak elkezdték szabályozni a vízállást, és az északi parton végig kiépítették a hadi utat. Tihany, mint fontos vízi átkelőhely védelemre szorult. 

Az első vár keletkezése 3300-3100 évvel ezelőttre tehető. Az ókor népei Tihanyban egy, mintegy 300x500 méteres fennsíkot körülhatároló, földből épült várfalat. Az 1055-ben íródott alapítólevél még említi, hogy aktívan használják védelmezésül egy régről ránkmaradt földből épült várat. Tehát 1055-ben még minden bizonnyal tökéletes állapotban szolgálta a tihanyi népek védelmét, az akkor kb. 2000 éves építmény. Máig itt, Tihanyban található meg az országban a legjobb állapotban megmaradt földvár-darab, csupán ma már szőlőtermelő vidékként hasznosítják az egykori várfalat.

A Római korban is erődítmény állott Tihanyban. Ennek nyomai több dologban is felfedezhetők. Egyik máig látható nyoma a Csúcs-hegy tetején található őrtorony romja, valamint a mai kerékpárút Külső-tó felőli oldalán is Őrtorony . Az őrtornyokat várfal kötötte össze, és azt kívülről egy száraz árok övezte. 1550-ben, IV. Béla király felújíttatta az őrtornyokat, és a félszigetté vált település szaki kapuját egy modern árokrendszerrel leválasztotta, majd cölöpkerítést húzott a belső oldalára. Egyetlen kapun lehetett Aszófő felé elhagyni a szigetet. Ezen kapu két oldalán két hatalmas kőtorony volt, mely között egy felvonható függőhíd biztosította az árkon való átjárást.

 

Ez az őrtorony négyszögletes alapú épület volt, melynek romjait feltárták. Az alap 6,6 méter x 6,6 méteres, és mintegy 1,5 méter, így a régészek következtetései szerint körülbelül 10 méter magas őrtorony lehetett. Erről, a 235 méter magas hegyen álló építményről  jól belátható volt a szükséges terület. Ez a kőből készült őrtorony tehát a másodk lépés volt a Tihanyt védő várrendszer építésében. Apáti falu a 11. században épült ki, az őrtorony pedig a 13. század környkén. Mardványai ma is megtalálhatóak a Csúcs-hegy tetején, a figyelmes túrázó ma is találkozhat vele, valamint a mai kerékpárút melletti területen.

 alt

 

Később, mikor I. András király Szent Ányos tiszteletére bencés apátságot épített Tihanyban, azzal a céllal tette, hogy később temetkezési helye is legyen az. Ez azonban azt is jelentette, hogy tovább kell erősíteni a település védelmét. Botor módon belenyugodtak az ősi földvár feljavításába.
Az apátság felhetően egy régi, Római kori kastély alapjaira épült, erre utal az a tény, hogy az apátság három sarka jellegezetes római formára épült kör alaprajzú torony volt, és csupán a negyedik torony épült a XI. századra jellenző, szögletes alapú toronyként.

A tatárjárás után a Dalmát tengerpart felé menekülő királyt követő hadak feldúltak minden útjukba kerülő falut, azonban feltehetőleg Tihanyba nem törtek be. Erre utal az a tény, hoyg a tatárjárást követő évben sikerült annyi pénzt összegyűjteni a tihanyi apátnak, hogy megvásárolta Tihany számára az Arácsi szőlő-hegyet, és újabb 4 háznépnyi szolgálót.
A király a tatárjárás után kötelezte a földesurakat, hogy építsenek saját költségre várakat, vagy adják át a vár építéséhez szükséges területet a királynak. A tihanyi apátság nem épített várat, helyette a király cölöpvárat (palánkvár) építtetett hát, amelyben állandó jelleggel katonákat állomásoztatott, hogy védjék azt a támadások elől. 

A cölöpvárról és alaprajzáról néhány kép:

 alt

alt

alt

alt

alt

alt

Ez azonban csupán a kezdet volt a tihanyi vár történelmében! Az apátság már védve volt a fenyegető veszélyek ellen.  A mindenkori tihanyi apát alá rendelt új falu, Apáti község létrejött a félsziget északnyugati oldalán. Az apát úr saját faluja azon a területen épült, ahol a föld a leg gazdagabb volt. A Csúcs-hegy északnyugati felét elnevezték Apáti-tetőnek, mely később levendulásnak, majd mandulásnak is jó táptalajt kínált. Ez a terület máig Tihany leggazdagabb termőföldje. Feltehetőleg a XI. században kiépült a Cúcs-hegy Aszófő felőli részén. Mint önálló falu, templomot is építettek. Ez a falu két részre tagolódott, a hegyoldal felőli rész volt a "belső-falu", a távolabbi, "külső-falutól" egy árok választotta el. A falu belső részén volt található a templom, és néhány lakóház. 
1267 december elején a tihanyi apát, féltve önnön életét és kis faluját, a saját őrzésére 130 háznépet szabadított fel, és szabad jobbágyként bízta meg őket védelmével. Ezzel szemben a tihanyi várat mintegy 20-30 katona védte. IV. Béla királynak ez nem tetszett, így hamarosan maximálta az őrség méretét 12 hátnépben. A többi jobbágy királyi rendelet révén elveszítette szabadságát, és ismét szolganép let belőlük. Ez elől menekülve, a visszafokozott jobbágyok kérelemmel fordultak a királyhoz, és hajlandóak voltak évente két részletben, mintegy 1 dénárral! (az átlagos adó akkoriban 1 hold föl udán kb. harmada volt ennek) hozzájárulni a tihanyi vár építéséhez, amennyiben visszanyerik szabadságukat, és ismét a védőrségben szolgálhatnak. A király erre nem mondhatott nemet, így tovább épülhetett a tihanyi vár.

1320-as évek elején, a mai Aszófő meletti Kövesd településen, a Kövesdi nemesi család is őrtornyot épített a birtokai védelmére. A tihanyi apát félt, hogy a közelsége miatt az ott állomásozó katonák veszélyt jelenthetnek Tihany birtokaira, illetve Apáti falu népére. Igyekezett hát perrel lebontásra kötelezni a Kövesdi családot, sikertelenül.
1327-ben az Apátságnak adományozta a király a tihanyi várat. Hamarosan az apát a vár védőivel leromboltatta a Kövesdi őrtornyot.

1340-ben a tihanyi vár a királyné ajándéka lett, s az apátok ismét kiszorultak a vár életének alakításából. Sokat pereskedtek az apátok a vár visszaszerzésére, sikertelenül. Úgy tűnt, hogy a vár végleg kicsúszott az apátok kezéből, amikor is történt, hogy 1389-ben Zsigmond király mintegy 2500 aranypénzért elzálogosíttatta a tiahnyi várat. Az apátok kisebb összeggel támogatták a visszafizetést, így, minkor 1392-ben visszaváltotta a király a várat, november 22-én átadta azt az apátnak. 

A XVI. században Habsburg Miksa római király csapatai betörtek a Szombathelynél, hogy visszafoglalják Pannonia tartományt. A sereg csapatai harc nélkül bevonultak a Veszprémi várba, mely után a veszprémi püspök parancsára Tihany is kinyitotta kapuit, és hagyta, hogy bevonuljanak a katonák.
Miután a király seregei erővel bevették a várat, többé nem adták vissza az apátoknak.

Azonban a török hódoltság ideje alatt a veszélyek megnövekedtek, így hát lépést kellett tartani a korral. A cölöpvár addigra néhány új sánccal bővült, így nem csupán az apátság közvetlen környékét, hanem az egész falut védték már a falak. Egyes alaprajzok viszgálata szerint például a leg délnyugatibb sarka a várfalnak a mai Átjáró-barlang kemény mészkő sziklájának csúcsán volt (aki nem tudná, az Aranyház mellett található az Átjáró-barlang).
A török elleni védelem jegyében a összes falat földdel borították, így alakult ki ismét a tihanyi földvár.  Az 1526-os mohácsi csata után a templomban a papok helyett a katonák állásait építették ki, és állandó katonaságot rendeltek Tihanyba. A várfalak erősek és vastagok voltak, melyek kibírtak volna egy nagyobb erejű támadást is. Azonban a  nagy erejű támadás nem következett be, csupán kissebb portyázó seregek érték Tihanyt. A törökök idejében belátták, hogy stratégiailag nem olyan fontos helyszín, hogy megérje a nagy veszteségeket, így csupán kisebb támadások érték. Azonban a várat védő hős kapitányok a vár központi épületét, az apátságot lakóhelüykként használták, és veszni hagyták. Így az apátság megsemmisült a török hódoltság alatt, de a masszív várfalak továbbra is szilárdan álltak. A törökök és a tihanyi várvédők is szívesen fitogtatták harci tudásukat, így gyakran összejöttek párbajozni az ellenfelek a várfalon kívül, semleges területen. Volt, hogy olyan vastaggá hízott a Balaton jege, hogy azon küzdöttek a felek.

A párbaj menete rendszerint a következő volt: Az egyik fél levelet írt a másiknak, melyben szidalmazza valamely valós vagy vélt múltbéli sérelemre hivatkozva. A válaszlevélben tovább szidalmazza a kihívó felet, és megjelöli a csata helyszínét és időpontját. Majd a csata addig zajlik, míg az egyik fél meg nem hal, kardját el nem veszíti, vag yfel nem adja a küzdelmet. Egy jelentős párbaj volt Pisky Istán tihanyi híres várkapitány, - akiről később elnevezték a templom melletti murvás sétányt - és Ibrahim, a balatonendrédi zászlósaga párbaja. Ibrahim levelét alább leírom, azonban a csata nem ettől vált híressé. A csata helyszíne volt igen különleges. A Balaton jege olyan vastagra hízott azon a télen, hogy a két közdő felet teljes harci felszerelésben (páncélzat kb. 40-50 kg, kard kb. 20-30 kg, pajzs kb. 10kg, plusz az emberek), valamint a "testőrök", akik mindkét fél részéről megjelentek (fejenként kb. 10-20 ember), kik a csata tisztaságára ügyeltek. A jégen, a Szóntód előtti jegyenyefa alatt küzdöttek volna meg egymással, csakhogy Ibrahim aga nem jelent meg a küzdelem időpontjában. Állítólag egy felesége, és két asszonya is ugyanazon napon szült neki fiúgyermeket, amely olyan nagy csoda volt, hogy a környéken minden török vezérnek leesett az álla. 
Miután Pisky csalódottsága hevében leitta magát, állítólag csúfolódni kezdett Ibrahimon, melyet a török megtudott, és igencsak megharagudott. Ibrahim aga jó vezér volt, így tudta, a magyarok felett csak akkor uralkodhat, ha ő maga is beszélni a nyelvüket. Így hát, oly szintű magyar tudásal rendelkezettt, hogy dühében az alább olvasható levelet fogalmazta meg. 
Egyes mondák szerint március végén, a szántódi partoknál csaptak össze, ahol Pisky egy fülét, míg Ibrahim az orrát veszítette. Ezután mindkét helyen (Tihanyban és Endréden is) megünnepelték a párbajt.

Pisky István nemsokkal később bravúros módon, mintegy 25-30 katonával elfoglalta Balatonendréd várát, és egészen Tolna megye határáig, Török-Koppányig előretört. A megszerzett területeket csupán Pisky István csúfos halála után tudta visszaszerezni a török.
Merthogy történt, hogy az egyik Pisky által vezetett fosztogatás alkalmával a Tihanyba kirendelt adószedő is részt vett a harcban, a nagy zsákmány reményében. Az adószedő meghalt a csatában, és hazaértük után nemsokkal Piskyt megvádolták azzal, hogy ellopta az adószedő lovait, és a beszedett adót. A császár elrendelte kivégzését, és a vár új kapitányt kapott.

 
Most pedig a kihívást jelentő levél:


 

Ibrahim, balatonendrédi zászlósaga levele Pisky István, tihanyi várkapitánynak

Koppány, 1589. március 2.

Adassék az hazug, tekéletlen, hitetlen, bestye kurvafiának, Pisky Istvánnak Tihonba, tulajdon kezibe.

Te, hamis hitető, hitetlen, bestye rossz kurvafi, eb, ország kóborlója, nem Pisky István, hanem Kurvafi István és kurvafia az te neved; az volt, az van is, az légyen.

Bestye, hitetlen kurvafi, talánd azt tudtad, hogy én Konstáncinápolyba mentem tetőled való féltemben, bestye kurvafia, azért utánom ilyen levelet írtál? De bestye, hitetlen kurvafi, ha az jégen nem lött, mert énnékem nem írtad, és énnékem tudtomra nem volt, hogy jégen köll megvíni; de immár most értem, mi az akaratod. Készen vagyok, bestye kurvafi, és ezelőtt is kész voltam, de te nem voltál ember hozzá, hanem rossz kurvafi voltál. Azért, ha holnap akarod, vagy holnapután akarod, én itt készen vagyok, valamikor te akarod. Én az agaságot másnak eladtam, sem bégtől, sem basától nem tartok, ha követ jöjjön is, hiszem az Istent, hogy ellent nem tart róla. Hanem így víjonk, bestye, hitetlen, rossz, bestye kurvafi: egy korlátba ketten menjünk bé, sem tehozzád magyar vitézek ne mehessenek, sem énhozzám török vitézek ne jöhessenek, és ott fegyverrel lehet is, foggal lehet is mindaddig víjonk, hogy egyik az másikat kivégezze az világbúl.

Azmit énnékem köldtél, bestye, hitetlen, rossz kurvafi, nem érdemlém én azt, de az te aggott apád az volt, te is az vagy; te magad farkadat elmetszted és azt köldted ide. Immár az te neved nem Pisky István, hanem kurta disznó. Erről ismérszik meg, hogy hamis, hitetlen, rossz kurvafi vagy. Leveledbe írsz, hogy az Csirjum és az Abdi harambasa nem ment volna oda az vár alá, meddig az jég tartott. De rossz eb, mi azt megbizonyétjok simontornyai vitézekkel és az Hasszán agával, hogy ők odamentek, de te nem mertél kijönni, mert nem voltál ember hozzá.

Te hamis hitetlen eb, azt is írod, hogy nem volt árpám, mivel tartsam azt az lovat, azért odaádtam tenéked. Tudod, bestye eb, hogy az az ló nem enyim volt, hanem az szegín Kaszafer odabasa pénzen vette volt, az őmaga feje váltságaért, úgy vitte tenéked. Immár, ha az lovat nem szeretted, miérthogy őmagát meg nem tartottad, és az lovat haza nem köldted? Hazug, hitetlen kurvafi! És az én levelembe, ha az Csirák lova vagyon, tehát éntőlem megvárd, ha kedig Csirák lova az én hitlevelembe nincsen, tehát azt éntőlem ne kérd. Ha szintén benne volna is, tekéletlen eb, addig néked nem adnám, még véled meg nem vínám.

Ez levelet látván, te hitetlen eb és rossz, bestye kurvafi, énnékem választot ádj, mely órában és hol akarod, hogy megvíjonk; én is mindjárást elmégyek.

Isten vélem. Költ Koppánbúl, 2. Martii, Anno 1589.

Az te nem barátod,

Ibrahim aga, az hatalmas török császár zászlósagája Endrédbe

Takáts Sándor, Török–magyar bajviadalok, Budapesti Szemle, 1912, 150. kötet, 404–405. (egybevetve és a szöveghiányt kiegészítve az egyik 18. századi másolat Orlovszky Géza által készített betűhív átiratával: Magyar Ferences Könyvtár, Manuscriptum P. Josephi Jakosics a Buda. N. 11. Adversarium 10 j 2. 2o 13–16).

 


 
 

A tihanyi földvár így nézhetett ki:

alt

 

A tihanyi várkapitányokról és fontosabb tetteikről itt egy kis lista:

  • Első ismert várkapitánya Horvát Márk volt 50 lovassal, 50 gyalogossal, és további 40 gyalogos tartozott Tihanyhoz az 1548. és 1554. évi kamarai iratok szerint. A valóságban azonban az őrség még ennél is kisebb létszámú volt.
  • 1554-től Takaró Mihály lett az új kapitánya és provizora. 1554. XI. 7-én éjjel a somogyi oldalról a vizen átkelt kis létszámú török sereg megostromolta a várat, azonban sikertelenül. Ekkor ébredtek rá, milyen gyenge is a vár, és a kapitány mindent megtett, hogy megerősítse a falakat.
  • A következő parancsnok Gyulafi László lett, 1560 és 1569 közt védte a tihanyi várat. Híressé vált bajvívó tudásáról, és kegyetlenségéről.
  • 1585-89: Pisky István volt a várkapitány, akinek a somogyi törökökkel szemben gyakoriak voltak a harci vállalkozásai. A legnevezetesebb várkapitányá vált hősiességéről és harci tudásáról.
  • Ezután Vincze Pál került a vár élére. Az 1609-ben kinevezett tihanyi apát, Herovics Mátyás igyekezett a birtokok feletti jogot megszerezni, és 1910-ben sikerült is az apáti széket elfoglalni.
  • Kenesei Péter, a pápai várőrség tisztje 1621-22-ig töltötte be a kapitányi és provizori állást. 
  • 1623-ban elhunyt Herovics Mátyás apát, utódja Ramocsaházy Mihály szentgotthárdi apát lett. 1945-ig látta le tisztét, de az apáti széket ő sem tudta telfoglalni, mert a várkapitányok nem engedték beköltözni a várba. Füreden lakott egy kis házban.
  • 1650-re érték csupán el az apátok, hogy a várőrség kivonuljon az erődített részekbe, és kihordják az apátság épületéből a fegyvereket és a lőport.
  • Az apátság újjáépítése ezután kezdődhetett meg. 1656-ban III. Ferdinánd 100 tallért, majd 1660-ban újabb 300 forintot adott az újjáépítésre. Így viszonylag használhatóvá vált az épület.

 

A várat végül 1683. júniusában a Bécs felé induló törökök, és a velük szövetséges Thököly-párti csapatok felrobbantották, felégették, nehogy rebellismozgalom kiindulópontja legyen. A török veszedelem elmúltával, 1701-ben a birtokait és a végvárból megmaradt épületeket a Pannonhalmi Főapátság nem tudta megváltani, nem tudták kifizetni a fegyverváltságot. Végül az altenburgi (Ausztria) bencés apátság váltotta meg magának. Nem tudták a leomlott bertokot újraépíteni, és így hasznavehetetlenné vált az épület az altenburgi apátság számára. Végül, 1716-ban Pannonhalma visszaváltotta Tihanyt, és megkezdődhetett az újjáépítés.

Forrás: www.tankonyvtar.hu, lexikon.katolikus.hu, jupiter.elte.hu

 
További hírek :

» A tihanyi iskola története

Tihanyban nagyon régóta oktatják a fiatalokat, nem is akármilyen szinten. Az általános iskola és az óvoda is remek épületben, kiváló pedagógusokkal igyekszik fejleszteni a gyerekek tudását - ahogy ez kitűnik az általuk elnyert...

» Fának ütközött és meghalt egy tihanyi autós Balatonfüreden

  Fának ütközött autójával és a helyszínen életét vesztette egy 21 éves férfi Balatonfüred és Tihany között a 71-es főút hajógyári szakaszán vasárnap reggel - közölte a rendőrség az MTI-vel.  A sofőr szombat hajnalban...

» 500 résztvevő a Téli Tihany Teljesítménytúrán

 A szombati Téli Tihany Teljesítménytúrán -  a hirtelen jött havazás ellenére - többb, mint 500 induló vett részt, és ismerte meg Tihany téli varázsát 10, 15 vagy 20 kilóméteres túrán keresztül. A szervezők remek...

Hozzászólások  

 
0 #5 Danielle 2017-06-21 05:24
Sweet blog! I found it while browsing on Yahoo News. Do you
have any tips on how to get listed in Yahoo News? I've been trying for a while
but I never seem to get there! Appreciate it

Feel free to visit my web page: foot pain and
tingling
Idézet
 
 
0 #4 Melba 2017-06-01 10:20
Thanks for finally talking about >A tihanyi vár
Idézet
 
 
0 #3 Jacinto 2017-05-19 16:44
Glad to be one of many visitants on this amazing internet site
:D.

Look at my weblog ... carp flavor foods (rubyslape.wordpress.com)
Idézet
 
 
0 #2 csizmazia Márton 2013-11-12 11:42
Szia. Jó, csak az átjárós barlangnál tévedésben vagy, mert akkora vár sohasem volt Tihanyban. Az a bizonyos barlang a templom előtt van. Az volt a nagy rondella, amint a rajzon látszik is. Azt ki kellene venni belőle. Látom a Karlovánszky Alán ásatási munkájából származó képeket használod. Mint forrás munkát fel kellene tüntetni. Üdv Márton
Idézet
 
 
+1 #1 Baranyai József 2011-01-05 09:05
Szia! Gratulálok, ez nagyon tetszett. A tihanyi vár történetéről ennyire részletes leírást még sehol sem olvastam.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Ki olvas minket

Oldalainkat 28 vendég böngészi

HIRDETÉS - X