Amit a tihanyi barátlakásokról tudni kell

Már a tihanyi alapítólevélben is szerepeltek.

Azokat az egykor emberi lakhelyül szolgáló helyiségeket nevezzük barátlakásoknak, amelyeket a tihanyi Óvár északi, 20-30 méteres meredek bazalttufafalába, az Oroszkőbe faragtak. Ez az egyetlen, nagyjából épségben fennmaradt remetetelep az egész Kárpát-medencében.

Annak idején I. András király feleségével, a kijevi Anasztáziával keleti papok és szerzetesek érkeztek hazánkba. Egy csoportjukat az alapító az Óvár keleti oldalába, a bazalttufába vájt barlangokban telepítette le – írja a Tihanyi Apátság honlapja.

Az üregekhez 1913-ban kényelmes utat készítettek. Az 1984-es régészeti és geológiai feltárás alkalmával előkerült több csontváz is. 1994-ben került sor a sziklafal és a meglévő cellák stabilizálására.

A mai leírások három épen megmaradt üregről szólnak. Nem is oly rég, 1983-ban hét mesterséges üreget azonosított Eszterhás István a leánylakásokkal együtt, amelyek eredetileg néhány kutató szerint szintén a remetetelephez tartoztak. Eredeti számuk homályba vész, több, ma már ismeretlen üreg sziklaomlások következtében semmisült meg.

A barátlakásokat a kikötőből lehet megközelíteni, irányukat tábla is jelzi. Az első helyiségben van egy megemelt szentély és egy kőoltár is, továbbá szemügyre vehető egy sírhely maradványa.

Nyitókép: Fortepan / Keveházi János