5 érdekes tény a tihanyi apátságról
Az egyik leglátogatottabb hazai látványosság kapcsán összegyűjtöttünk néhány kevésbé ismert tényt.
1. Egykor végvárként funkcionált
A tatárjárás idején árkot ástak az apátság körül, a szárazföldtől árokkal és fallal vágták el. 1267-ben írásos forrásban említik, hogy várat építettek a tatárok elvonulását követően az apátság körül. 1534-től végvárként működött, célja az volt, hogy feltartóztassa a török portyákat, írja a welovebalaton.hu cikke.
2. Közel két évtizedig tartott az oltárok elkészítése
A török hódoltság után szűkösek voltak az anyagi források, így a templom oltárai nem készülhettek márványból. Faanyag viszont volt bőven, Stulhoff Sebestyén asztalos pedig egyenesen Bécsből érkezett, hogy elkészítse az oltárt. Halálát követően a templom hajója alatti szerzetesi kriptában helyezték örök nyugalomra.
3. Volt, hogy katonák laktak a kolostorban
A XVI. és XVII. században a kolostorba katonák költöztek, az apátságot átalakították, hogy megfeleljen a védelmi szempontoknak. A szerzetesi élet tárgyi emlékei odavesztek. 1674-ben adták vissza a katonák a templomot, de a kolostori épület 1683-ban a tűz martalékává vált.
4. Teljesen újjá kellett építeni
1702-ben porig rombolták az apátságot. 17 évvel később fogtak hozzá az újjáépítéséhez Wittwer Márton tervei szerint. A kéttornyú, 35 méter magas barokk stílusú templom valamint a kolostorépület 1754-ben készült el.
5. Ma is szerzetesek élnek az apátságban
Mostanság szerzetesek élnek a Tihanyi Bencés Apátságban, a településen és környékén lelkipásztor munkát látnak el, továbbá tanítanak a Tihanyi Bencés Iskolában. Az apátság mellett található vendégházba zarándokok és lelkigyakorlatos csoportok érkeznek. A Tihanyi Apátság különböző koncertek, konferenciák helyszíneként is szolgál.
Nyitókép: Pixabay
